Érdekességek

Reklámajándék érdekességek

Reklám célú ajándék, reklámajándék vagy egyéb ajándék adózása
forrás: ateceged.hu,systemmedia.hu

Mindenki szeret apró ajándékot kapni. Emlékezzenek rá, ha elmennek egy nagyobb létszámú megbeszélésre, vagy egy továbbképzésre, esetleg konferenciára, gyakran előfordul, hogy egy néhány oldalas, logóval ellátott jegyzettömböt, esetleg egy reklámfeliratos tollat kapnak. Sok hasonló alkalom előfordulhat még, például ha bankba megyünk vagy szakmai kiállításra, kapunk valamilyen emlékeztető kis tárgyat az esemény illetve üzletkötés alkalmából. Ezeknek az apró szóró-ajándékoknak az alapvető célja az, hogy mindig szemünk előtt legyen annak a cégnek a neve, esetleg címe és telefonszáma, aki az ajándékot adta. Ne feledjük el őket, és adott esetben újra hozzájuk forduljunk, ha egy terméket vagy szolgáltatást kívánunk vásárolni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (3) bekezdésének „d” pontja szerint, reklám célú vagy egyéb ajándék az a juttatási forma, amelynek keretében a vállalkozás szóró-ajándékokat vásárolhat és szétoszthatja azokat anélkül, hogy nyilvántartást kellene vezetni a megajándékozottakról. Befizetendő közteher ugyan kapcsolódik hozzá, de egyes szakemberek megtérülő befektetésként értékelik. Magam is jártam már úgy, hogy egy előttem heverő tollról jutott eszembe, melyik weboldalon nézzek utána egy meghatározott témájú szakmai előadásnak.

Az ajándéknak ez a formája fogalmilag az ún. egyes meghatározott juttatások körébe tartozik, mely csak azért fontos, mert ez a kissé nehézkes megfogalmazás meghatározza azt is, hogyan kell az előírt feltételeknek megfelelő kisebb ajándékokat leadózni.

A reklámcélú vagy egyéb ajándék (szóró-ajándék) egyedi értéke a minimálbér 1%-át nem haladhatja meg, amely azt jelenti, hogy általános forgalmi adóval együtt maximum 780 forintért vásárolhatunk egy-egy tárgyat. Nem nevezhető túlságosan magasnak ez az értékhatár, de több olyan katalógust is láttam már, amiből lehetett ennyiért rendelni. Tehát egy olcsó toll, tűzőkapocs-kiszedő, olló, jegyzettömb, műanyag kulcstartó, papírvágó, filciron, kártyanaptár, szövegkihúzó, stb., amit ilyen áron be tudunk szerezni, megfelelhet a célnak, ha jónak tartjuk az ötletet. (Megjegyzem, ha 2012-től is növelik a minimálbért, akkor ez a keretösszeg is emelkedik majd.)

Az „egyes meghatározott juttatások” köréhez a törvény a következő befizetendő közterheket rendeli, melyeket a cégnek (vállalkozásnak) kell teljesíteni:
az ajándéktárgy beszerzési árának 1,19-szeres értéke után 16% a személyi jövedelemadó,
és ugyanezen 1,19-szeres érték után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a vállalatnak.

Még szerencse, hogy ezeknek az apró ajándékoknak a szétosztásáról nem kell listát készítenünk a megajándékozottak adataival, így nem követhető, hogy ki kapta, de nyilván ezért is alacsony az értékhatára.

Példa: 780 forintos fogyasztói áron (ez a maximum Ft/db) veszünk szövegkihúzót.
A személyi jövedelemadója: 780 * 1,19 * 0,16 = 149 Ft.
Az egészségügyi hozzájárulás: 780 * 1,19 * 0,27 = 251 Ft.
Így a vállalat összes költsége 780 + 149 + 251 = 1.180 Ft.

Tehát azzal kell kalkulálnunk, hogy a fogyasztói ár kb. 51%-át kéri el az Államkincstár, ha ilyesmire költünk. Érdemes nagyon alacsony árjegyzékkel dolgozó katalógusokból rendelni a cég logójával ellátott tárgyakat, mert ha külön feliratoztatjuk, akkor ez is beletartozik az ajándék egyedi értékébe (fel kell osztani a darabszámra).

Felhívom a figyelmet arra, hogy a maximált értékhatárt nem szabad túllépni, mert akkor az a magánszemély lesz adófizetésre kötelezett, aki az ajándékot kapja. Vállalkozásunkat pedig ilyen esetben adminisztrációs kötelezettségek terhelik.

forrás: ateceged.hu,systemmedia.hu

Cikkek, hírek, érdekességek a reklámajándék világából

Válságos cégajándékozás - Reklámajándék piackutatás 2009
forrás: http://www.btl.hu

2009. november 9. 14:43

(BTL.hu)A recesszió miatt csökken a céges ajándékozási kedv és az ajándékozásra szánt összeg. Továbbra is a nagyvállalatok körülbelül egyharmada vásárol karácsonykor nagyobb tételben reklámajándékot, döntõen hagyományos termékeket, viszont lényegesen kisebb lett...

a más idõszakban történõ ajándékvásárlás. Az ajándékozó cégek háromnegyede, több mint ezer szívesen fogad ajánlatot reklámajándékos cég részérõl. Így lehet összefoglalni a PROMO DIREKT Piackutató immár nyolcadik évben elvégzett országos felmérésének eredményét. Mint Szentirmay László ügyvezetõ elmondta, az idén megkeresett 3.000 vállalat igen jól reprezentálja a legnagyobb cégeket.A meginterjúvolt cégek a körülbelül 12.000 félmilliárd forint éves árbevételnél nagyobb vállalkozás negyedét teszik ki, vagyis jól jellemzik a nagyvállalati szegmenst. Egyharmaduk budapesti, 11 %-uk pest-megyei, ami pontosan megfelel arányuknak. Az 56 %-ot kitevõ (nem pest-megyei) vidéki cégeknél talán nehezebb felvenni a versenyt a helyi vagy közeli megyeszékhelyen lévõ, jobb személyes kapcsolatokkal rendelkezõ reklámajándék készítõkkel, illetve kereskedõkkel, akik persze fõleg a budapesti nagykereskedõktõl veszik termékeiket...A telemarketinges felméréssel megkeresett 3.000 vállalatból külön választották azt a 1.300 „érdemi” választ adót, amelyek tavaly vagy tavalyelõtt rendeltek karácsonykor vagy más alkalommal, illetve amelyek az idén érdeklõdõk, s szívesen fogadnak ajánlatot reklámajándékos cég részérõl. Ez a megkeresett cégek 44 %-a, míg tavaly ez 48 %, elõzõleg pedig 55 % volt. (Egyébként gratis átadják a közel 1.700 „nem érdemi” cég listáját is, hiszen õket fölösleges pénzkidobás lenne megkeresni...)Továbbra is meghatározó a hagyományos ajándékok skálája: a beszerzésben dominálnak az irodaszerek, az írószerek, a nyomtatványok, a naptárak és a CD-k (42 %), nagy az italok, borok aránya (36 %), és utánuk már messze leszakadva (4-9 %) jönnek a további termékek: az édességek, a divatcikkek, a trikók, a baseball sapkák, a sporteszközök, és – az elõzõ évihez hasonlóan – csak 1-2 % keres egyéni, exkluzív ajándékokat. 27-rõl 44 %-ra nõtt azok aránya, akik nem tudták megmondani, hogy konkrétan mennyit is költenek ajándékozásra. A rendelési összeget tekintve a tavalyi után az idén még jobban érezhetõ az övmegszorítás: nõtt a 100 ezer forint alatt költõk aránya (31-rõl 37 %-ra), kisebb lett a 100-500 ezer közöttieké (53-ról 48 %-ra), s a tavalyi jelentõs csökkenés után tovább esett a félmilliónál, fõleg az egymilliónál többet költõk száma. Míg tavalyelõtt és tavaly is az összes nagyvállalat egyharmada jelezte a karácsonyi rendelést, az idén már csak egynegyedük. Hasonlóképpen csökkent az egyéb idõszakban rendelõk aránya, s ma már csak 8,5 %-ot tesz ki (tavaly 13 % volt), s közülük évente egyszer 25 %, félévente 37 %, negyedévente 23 %, havonta 3 % és hetente 1 % rendel.A PROMO DIREKT ügyvezetõje hangsúlyozta: az országos felmérésbõl kitûnt, hogy szívesen fogadna konkrét ajánlatot 1.000 cég (vagyis az „érdemiek” 77 %-a, s ez az összes vállalat egyharmada). Szinte mindenki e-mailben kéri az ajánlatokat. Ezek az arányok megegyeznek a tavalyival. (Egyébként az 1.300 érdemi cég 84 %-ánál szerepel a központi e-mail cím és 69 %-ánál a weboldal neve is.) Az ajánlatot elutasítók közül a legtöbben azt mondták, hogy már „állandó kapcsolatuk van”, „kaptak már elég katalógust”, vagy éppen „saját termékeiket ajándékozzák”, illetve sokan a külföldi anyacégtõl kénytelenek beszerezni a reklámajándékot.Dr. Szentirmay László hangoztatta: egyre fontosabbá válik a cégek kommunikációjában az internet. Az elegáns, de drága katalógust küldõ nagyobb cégeken kívül mindenki e-mailben akarja megkeresni új partnerét, s nemcsak mert ez olcsóbb és gyorsabb, hanem az e-mailben elhelyezett linkekkel valóban könnyen be lehet mutatni a termékválasztékot, akár egy internetes áruházat is. Ugyanakkor sokan figyelmen kívül hagyják a szigorú jogi szabályozást, amely tiltja a személyes e-mail címre elõzetes engedély nélkül küldött ajánlatot. A nótórius spamelõket korábban csak az ombudsmani hivatal rosszalló fejcsóválása kísérte, pár éve azonban a Nemzeti Hírközlési Hatóság egyre határozottabban, akár 500.000 Ft-os büntetéssel szankcionálja. A PROMO DIREKT egyenként kereste meg a potenciális érdeklõdõket és kért engedélyt reklámajándékos ajánlat küldésére, s õk (ha volt) nagyrészt meg is adták személyes e-mail címüket. Sõt a tavalyi és korábbi érdeklõdõ cégeknek küldött ajánlattal leellenõrizte, hogy kinek él még az e-mail címe. Így adatbázisában összesen már 6.400 érdemi (vagyis potenciális) vállalat adatai hozzáférhetõk, méghozzá 4.000 engedélyezett e-mail címmel.

2008 volt a reklámpiac utolsó jó éve?

forrás: http://www.fn.hu/media
Szerző: Mihálszki Zsuzsa

Az októberben kipattant világgazdasági válság reklámpiaci hatásai még nem igazán olvashatók ki a rendelkezésre álló január-novemberi adatokból. A két évvel ezelőtti jelképes bővülés után reklámpiaci szempontból 2008 kifejezetten jó évnek számított. A folytatás kérdéses. A TNS Media Intelligence adatai szerint az év első 11 hónapjában a cégek 9,4 százalékkal költöttek többet reklámra, mint 2007 hasonló időszakában. A teljes piaci reklámköltés havonkénti alakulása tökéletesen megfelel a sokéves átlagnak: 2008-ban is februárban kezdett ébredezni a reklámpiac, április-májusban és október-novemberben volt a költési csúcs, a nyár közepén pedig egy két hónapos uborkaszezon. Sőt, a legtöbbet hirdető piaci szektorok többsége is a korábbi éveknek megfelelően osztotta fel médiabüdzséjét az egyes hónapok között, és többségük az idén is növelte költését. A válság jelei mindössze egy-egy médiatípus, piaci szegmens vagy hirdető hirdetési bevételeinek, illetve reklámköltésének alakulásában, növekedési dinamikájának vagy a reklámozott termékek körének változásában érhetők tetten.

Behúzták a féket
A személygépkocsik és terepjárók reklámozásában hosszú évek óta tartó növekvő tendenciát egy 2,6 százalékos költéscsökkenés törte meg 2008 első 11 hónapjában. Ám a visszaesés jelei már jóval október előtt, a tavaszi és nyári hónapokban észrevehetők voltak: márciusban az egy évvel korábbihoz képest 15, májusban 7, júliusban pedig 17 százalékkal csökkent a személygépkocsik reklámköltése. Sőt, ha a második fél évet nézzük, akkor csak novemberben tapasztalhattunk pár százalékos növekedést, a többi hónapban az autóscégek rendre kevesebbet költöttek reklámra, mint 2007-ben, októberben pedig drasztikus, 18 százalékos volt a csökkenés. A gazdasági válság kipattanásának hónapjában a Porsche Hungaria és az Opel húzta be leglátványosabban a féket, de a többi autóscég is visszafogottabban költött. Novemberben azonban a Citroën, a Renault, a Mercedes, a BMW és a Volvo kivételével mindegyikük újult lendülettel kommunikálta modelljeit, jobbára az alsó középkategóriát. Ha hirdetőnként is megvizsgáljuk az autóspiacot, 2008 első 11 hónapja eléggé vegyes képet mutat. A meghatározó szereplők többsége megvágta médiabüdzséjét az egy évvel korábbihoz képest - a Peugeot 5, az Opel 8, a Citroën 14, a Ford 18, a Porsche 34 százalékkal -, míg mások növelték reklámköltésüket: a Toyota 6, a Suzuki 10, a Renault 13, a Kia Motors 55 százalékkal. Összességében véve az autóipari költések tavalyi trendjét nem is annyira az őszi világgazdasági, mint inkább az iparágat az elmúlt években sújtó általános válság és az újautó-eladások látványos visszaesése határozta meg.

Változó irány
A bankok kommunikációjának inkább az iránya, mintsem az intenzitása változott az őszi hónapokban, igaz, októberben ezen a piacon is érzékelhető volt egy komolyabb megtorpanás a költések terén. A banki imázshirdetésekre fordított összeg szeptemberről októberre csaknem harmadára esett vissza, a 2008 első felében még a második legtöbbet reklámozott termék, a szabad felhasználású jelzáloghitel médiatámogatása pedig szeptemberről novemberre a tizedére zsugorodott, és hasonló mértékben csökkent a lakáshitelek reklámköltése is. Van viszont néhány banki termék, amelynek kommunikációja éppen a válság kirobbanása után futott fel. A megtakarítási termékek népszerűsítésére fordított összeg például két hónap alatt több mint triplájára nőtt (az OTP, a CIB, az UniCredit és a K&H fokozott aktivitásának köszönhetően), és október-novemberben a teljes banki költések 40 százalékát adta. A személyi kölcsön szegmensben októberben volt ugyan egy kisebb visszaesés, de a termék legnagyobb hirdetője, a Provident Financial ekkor is hozta az átlagos havi 240 millió forintos költését, sőt, a Raiffeisen és az OTP kifejezetten belehúzott novemberben a személyi kölcsön kommunikációjába. Mindezek hatására a megnövekedett novemberi reklámköltés a bankoknál bőven ellensúlyozta az előző havi visszaesést.

Növekvő FMCG
A gazdasági helyzet romlása úgy tűnik, egyelőre semmilyen hatással nincs az élelmiszerek reklámozására. Továbbra is ez a legtöbbet hirdető piaci szektor, amely kifejezetten jó évet zárt 2008-ban (az elmúlt két év stagnálásához képest költése 13 százalékkal nőtt az első 11 hónapban), és kiemelkedően magas reklámköltést produkált októberben. Ez főleg az élelmiszerüzlet, élelmiszermárka kategória 65 százalékos költésnövekedésének, közelebbről pedig az Aldi piacra lépésének tudható be. A diszkontlánc ugyanis közel négymilliárd forintot költött reklámra 2008. január-novemberben, fokozott médiajelenlétre késztetve ezzel a versenytársakat is. Az élelmiszer-kereskedelem mellett a csokoládé-, édességkategória reklámköltése is jelentősen, 17 százalékkel ugrott meg. Az FMCG-szektorok közül egyedül a háztartási cikkek médiaköltése csökkent 2008-ban (9 százalékkal), miközben a szépségápolási termékeké nyolc, az italoké közel három százalékkal emelkedett. A háztartási cikkeken belül különösen a tisztítószerek reklámköltése esett vissza az első 11 hónapban. A kategória teljes reklámköltésének több mint 90 százalékát adó négy nagy hirdető mindegyike visszavágta médiabüdzséjét: a Procter & Gamble 1, az Unilever 13, a Henkel 14, a Reckitt Benckiser 17 százalékkal. A napi fogyasztási cikkek közül márkaszinten a legnagyobb médiatámogatást a Danone, a Kinder, a Nivea, az Aldi és a Schwarzkopf kapta 2008. január-novemberében.

Lassuló dinamika
A reklámköltések médiatípusonkénti elemzése a sajtóban közel 5, köztéren 6, a televízióban 8, a rádióban 16, az interneten pedig 35 százalékos nominális bevételnövekedést mutat. Az egyes médiatípusokon belül tematika-, illetve újság/csatorna szinten azonban eltérő növekedési dinamikákkal és sokszor komoly bevételcsökkenéssel találkozunk. A sajtópiacon például a megyei napilapok, a programmagazinok és az RTV-újságok reklámbevétele 10, 13, illetve 15 százalékkal nőtt, míg a gazdasági napilapoké 20, a közéleti lapoké 3, a férfi-, valamint gazdasági magazinoké 4-4 százalékkal csökkent. A gazdasági válság hatása az egyes médiatípusoknál a bevételnövekedés dinamikájának lassulásában mutatkozik meg. Az évek óta egyik legdinamikusabban növekvő médiatípus, a kábeltelevízió novemberben alig 10 százaléknyi bevételemelkedést ért el 2007 azonos hónapjához képest, holott év közben a havi növekedés 20 és 40 százalék között mozgott. De még a pénzügyi válság médiapiaci 'nyertesének' kikiáltott internet is megérezte a visszaesést, a reklámbevételek minimum 40, de inkább 50 százalék fölött mozgó havi növekedési üteme októberre 33, novemberre pedig 23 százalékra apadt. A lapkiadóknál ennél húsba vágóbb módon jelentkeztek a válság jelei: a magazinpiacon 2008 novemberében több mint 5, a napilappiacon pedig 2 százalékkal csökkentek a reklámbevételek 2007 novemberéhez képest. Ezek az adatok egyelőre csak sejtetik, milyen reakcióra számíthatnak a hirdetők részéről a médiapiac szereplői 2009-ben, konkrét tendenciákról leghamarabb az első hat hónap adatai alapján lehet majd beszélni. Akkor derül ki, kik lesznek többségben: akik válság idején többet költenek reklámra - mint ahogy azt több kommunikációs szakember is javasolja -, vagy akik kevesebbet. És persze az sem mellékes, hogy azt a többet vagy kevesebbet hol költik el.

Üzleti ajándék, adómentes ajándék Szja tv. 69. §, 1. sz. melléklet 8.19. pont

Az Szja. törvény 69. § (5) bekezdésének b) pontja szerint természetbeni juttatásnak minősül többek között a kifizető által adott ajándék azzal, hogy az Szja. törvény 1. számú mellékletében adómentesnek minősített esetekben az ajándékot nem kell bevételként figyelembe venni. Az Szja. törvény 1. számú mellékletének 8.19. pontja szerint a természetbeni juttatások közül adómentes a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó összeg. Az Szja. törvény 69. § (1) bekezdése, (5) bekezdésének d) pontja, (7) bekezdésének ab) alpontja, (9) bekezdése és (10) bekezdésének e) pontja alapján a kifizető által a magánszemélynek adott üzleti ajándék (a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, ide nem értve az értékpapírt) szintén természetbeni juttatásnak minősül, viszont nem kell megfizetni az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a tevékenységben személyesen közreműködő tagok (ideértve az egyéni vállalkozót is) létszámával számolva 1500 forint/fő érték 44 százalékát. A felhívott rendelkezések összevetésével megállapítható, hogy a kifizető által a magánszemélynek adott ajándékokat az Szja. törvény a juttatás címétől függően eltérően kezeli. Ennek megfelelően az üzleti ajándék az ajándék különös formája, ahol az Szja. törvény 1. számú mellékletének 8.19. pontjában szabályozott 500 Ft-os adómentes értékhatár nem alkalmazható, helyette speciális - az Szja. törvény 69. § (7) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott - szabály érvényesül. [Ennek jogszabályi alapja az, hogy a kifizető által adott üzleti ajándék természetbeni juttatásként való minősítésénél a törvény nem hivatkozik az 1. számú melléklet szerinti adómentességre, viszont a kifizető által adott ajándék természetbeni juttatásként való minősítésénél kifejezetten hivatkozik az 1. számú melléklet szerinti adómentes értékhatárra.] A fentieknek megfelelő jogértelmezés jelent meg a 2002/18. számú APEH iránymutatásban, amely szerint - amennyiben a kifizető az ajándékot (tárgyjutalmat, szolgáltatást illetőleg az ezekre szóló utalványt stb.) a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adja, akkor az üzleti ajándékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetekben az évi 3 alkalommal adott ajándék 500 forintig terjedő adómentes része nem vonható le.

Adózási dolgok a reklámajándékkal kapcsolatban

A reprezentáció és az üzleti ajándék, a hivatali, üzleti utazás, az oktatási szolgáltatások, rendezvények és egyes természetbeni juttatások adózási kérdéseirőlÁtdolgozott változat a 2003-ban hatályos törvények szerint forrás: www.apeh.hu 2003.07.28.
1. A reprezentáció és az üzleti ajándék A Szja tv szerint a reprezentáció és az üzleti ajándékozás természetbeni juttatásnak minősül, azonban meghatározott értékig a reprezentáció, és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék értéke után nem kell az adót megfizetni. Ugyanezen érték mentesül a egyéb kötelezettségek alól is. 1.1 Fogalmak A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát a személyi jövedelemadó törvény határozza meg, és ezt a fogalmat veszi át minden közterhet meghatározó törvény (az áfa kivételével), míg a társasági adóban korábban alkalmazott fogalom hatályon kívül került (Szja tv. 69. § 10. bekezdés). A reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ilyen alkalommal nyújtott kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) A reprezentációra indokot adó alkalmak értelmezése szempontjából a következőket kell figyelembe venni. Azok a rendezvények, események tartozhatnak ide, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása. Így tehát nem reprezentációs alkalom a munkahelyi névnapi, nőnapi köszöntés, 'újévi koccintás' stb. (ezek ugyanis nem függenek össze a juttató tevékenységével). Ugyanakkor elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések), a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján is szokásos reprezentációs alkalmak, az egyházaknál a hitélet minden olyan eseménye, ahol a hívők és a nem hívő jelenlevők vendéglátásban részesülnek. A reprezentálás tehát akkor felel meg a törvényi fogalmaknak, ha eseményhez, rendezvényhez kötődik, vagyis az olyan 'vendéglátás' pl. amely a munkavállalók, tagok előírt szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki (pl. a napi rendszeres kávézás, étkezés, italautomata-használat) nem értelmezhető reprezentációnak. Magyarországon állami ünnepnek csak az augusztus 20-a számít, egyházi ünnepnek az adott egyház hitélete szerinti ünnep minősül. Ilyen alkalmakkor a reprezentációnak nem kell a juttató tevékenységéhez kötődnie. Az utazás és a szállás átvállalt költségét az adott hivatali, üzleti stb. eseményhez kapcsoltan csak akkor kell a reprezentációs keret terhére elszámolni, ha az eseményen részt vevő magánszemély vendégként van jelen. Azok esetében akik a juttatást nyújtó kifizető tevékenységében közreműködőként vesznek részt az adott eseményen, a hivatali üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések [3. § 10-13. pont; 7. § (1) bekezdés g)és q) és r) pont] alkalmazhatók (lásd a 2. pontban írtakat is). Az üzleti ajándék olyan ajándék (tárgy, szolgáltatás, illetőleg az ezekre szóló utalvány stb.), amelyet a juttató a tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti kapcsolatok keretében ad. Nem minősül ajándéknak - és ily módon az üzleti ajándék fogalmába sem tartozik - a takarékbetét, és külön rendelkezésben mondja ki a törvény, hogy az értékpapír - amely egyébként lehet ajándék - nem minősül üzleti ajándéknak. Az üzleti ajándék a saját dolgozónak nem adható, mert a szabály lényegi eleme, hogy az üzleti, hivatali stb. kapcsolatok keretében történik a juttatás. A juttató: a kifizető, továbbá a külföldi illetőségű jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet. 1.2 Az adó megfizetése alól mentesített 'keretek' a reprezentáció és az üzleti ajándék értékéből Az Szja tv. 69. § (6) bekezdése szerint a természetbeni juttatás után a kifizetőnek 44 százalék adót kell fizetnie. Ha azonban a természetbeni juttatás reprezentáció vagy 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék, akkor annak éves értékéből nem kell a kifizetőnek ezt az adót megfizetnie azon rész után, amely * a reprezentáció esetében nem több mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka, legfeljebb 2,5 millió forint, * üzleti ajándék esetében nem több, mint a foglalkoztatottak éves átlagos * állományának és 1500 Ft-nak a szorzata. A foglalkoztatottak létszámát az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám, és társas vállalkozás esetében az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok számával kell meghatározni. Az egyéni vállalkozó saját maga is beszámít a létszámba. Ezeket a szabályokat kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak és az egyéni vállalkozóknak, továbbá e szabályok vonatkoznak az egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezetekre, a társasházakra, az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a közhasznú társaságra, a Műsorszolgáltatási Alapra, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre, a víziközmű társulatra, a befektetési alapra, az egyéb alapokra, a magánnyugdíjpénztárakra, az önkéntes biztosító pénztárakra stb. is. E rendelkezéseket kell alkalmaznia az államháztartás szervezeteinek is (azoknak amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít), így például a központi költségvetési szerveknek, a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerveknek, a társadalombiztosítási alapoknak, a társadalombiztosítási költségvetési szerveknek. Fontos tudnivaló, hogy a 2,5 millió forint értékhatár a juttatóra vonatkozik és nem értelmezhető annak egyes szervezeti vagy hálózati egységeire külön-külön. Az általános szabálytól eltérően a társadalmi szervezet (egyesület, párt stb.), a köztestület, az egyházi jogi személy és az alapítvány (ideértve a közalapítványt is) esetében, az általa nyújtott reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladóan általa adott üzleti ajándékok együttes értékéből a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében az adóévben elszámolt összes ráfordítás 10 százaléka, illetőleg az adóévben elszámolt összes bevétel 10 százaléka (ha ez utóbbi a kevesebb) után nem kell a közterheket megfizetni. Ha a magánszemélyt külföldi szervezet látja vendégül (részesíti reprezentációban), vagy ilyen szervezettől kap 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot, akkor a szja szerint adózó magánszemélynek nincs adófizetési kötelezettsége. Ha a külföldi partner (hivatali, üzleti, diplomáciai stb.) 10 ezer forintnál nagyobb értékű üzleti ajándékot ad, akkor a szja szerint adózó magánszemélynek az általános szabályok szerint keletkezik adó- (és eho-) kötelezettsége (az üzleti ajándék szokásos piaci értéke egyéb jövedelemnek minősül) [Szja tv. 7. § (1) bekezdés s) pont]. 1.3 A reprezentáció és üzleti ajándék közterhei Ha a kifizető az előző pontban meghatározott értékeket meghaladó összegben nyújt reprezentációt, ad üzleti ajándékot, akkor a meghaladó rész értéke után 44 % adót kell fizetnie. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több, mint 10 ezer forint, akkor az a keretbe nem számítható be, annak egész értéke után kell az adókötelezettséget teljesíteni. Az egyértelmű alkalmazhatóság érdekében a rendelkezések további fogalmakat is rögzítenek: adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév [Szja tv. 69. § (10) bekezdés a) pont]; elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban - ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót - kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel [Szja tv. 69. § (10) bekezdés b) pont]. A számviteli törvény hatálya alá tartozó kifizetők esetében az elszámolt összes bevétel a számviteli törvény alapján határozható meg. Ide tartozik az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei, a rendkívüli bevételek. Az egyéni vállalkozónál minden, az adóévben befolyt bevételt figyelembe kell venni, csökkentő és növelő tételek nélkül. Az összes bevételnek része a támogatás címén elszámolt bevétel is abban az adóévben, amikor annak figyelembe vételét a törvény előírja. A költségvetési szerveknél az összes bevétel alatt az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység szakfeladatain elszámolt pénzforgalmi bevételeket kell érteni. Az önkormányzatoknál a normatív támogatás is része a bevételnek, függetlenül attól, hogy azt az önkormányzatnak tovább kell adnia a fenntartott intézmények működtetésére. A társadalombiztosítási járulékról szóló törvény módosítása alapján nem kell járulékot fizetni a reprezentáció és az üzleti ajándék címén adott juttatás után akkor sem, ha azt biztosított (pl. alkalmazott) részére nyújtja a kifizető [Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja]. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezése szerint: * ha a reprezentáció, üzleti ajándék után nem kell szja-t fizetni, akkor eho-t sem kell, * a reprezentáció és az üzleti ajándékozás adóköteles értéke után (függetlenül attól, hogy azt biztosított kapja vagy sem) a kifizetőnek az ezekben részesülő magánszemély illetőségétől függetlenül kell eho-t fizetnie [Eho tv. 3. § bb) pont]. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint a reprezentációs juttatás, illetve az üzleti ajándékozás nem képezi a munkaadói járulék alapját. Vagyis, ha a munkáltató munkavállalót is részesít reprezentációban (mert például a kifizető által rendezett üzleti vacsorán a kifizető alkalmazottja is részt vesz), akkor ez után nem kell munkaadói járulékot fizetnie [Flt. 40. § (1) bekezdés]. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény a Szja törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándékozás címén adott természetbeni juttatásra fordított kiadást és annak közterheit 'ismeri el' költségként. (Tao. tv. 3. sz. melléklet B/2. pont). 1.4 A reprezentáció és az üzleti ajándék értékének meghatározása, közterheinek alapja A törvény rögzíti, hogy a reprezentáció, az üzleti ajándék értékének meghatározására a természetbeni juttatás értékének meghatározására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, vagyis az általános forgalmi adót is tartalmazó értéket kell alapul venni. Arról is rendelkezik a törvény, hogy nem lehet a reprezentáció és az üzleti ajándék értékébe beszámítani az olyan juttatásokat, amelyek egyébként is adómentesek. [Szja tv. 69. § (8) bekezdés]. Az utóbbi rendelkezés alapján pl. ha az üzleti ajándékozás során a résztvevők árumintát is kapnak, akkor annak értékét nem kell beszámítani az üzleti ajándékok értékébe. Amennyiben a reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében történik, a reprezentáció értékébe nem kell beszámítani azoknak a juttatásoknak (ellátásnak, szolgáltatásnak) a költségét, amelyek a rendezvény, esemény lebonyolításának feltételeit képezik (pl. terembérleti díj, bemutató eszközök használati díja, a kifizető tevékenységében közreműködő hivatalból résztvevők - kiküldetésben lévők - utazási és szállásköltségei). Ezek ugyanis nem a vendéglátással, hanem a kifizető tevékenységével összefüggő költségek. Ezeken a rendezvényeken az étel-ital, a szabadidő-program költségek, valamint a tevékenységgel összefüggő üzleti, hivatali, szakmai stb. programban nem érintett személyek (pl. hozzátartozók, 'díszvendégek') miatti utazási és szállásköltségek tartoznak a reprezentáció értékébe. Az állami ünnep és az egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás esetében minden költség reprezentáció, kivéve a rendezvény-szervezők (tehát akik a munkájukat végzik a lebonyolítás érdekében) utazási és szállásköltségeit (mert az utóbbiakra a hivatali, üzleti utazás szabályait lehet alkalmazni. Természetesen nem zárható ki az olyan eset sem, amikor az állami vagy egyházi ünnepről történő megemlékezés egybeesik egy szakmai rendezvénnyel (pl. évzáró munkaértekezlet és a karácsonyi köszöntés) amikor a résztvevők - kivéve a családtagokat és más meghívottakat - többsége munkavégzés céljából van jelen, akiknél az utazás, a szállás költsége hivatali, üzleti utazás címén és nem reprezentációként merül fel. További összefüggés, hogy a személyi jövedelemadóban a közteher nélküli üzleti ajándékok értékének meghatározása szempontjából csak a 10 ezer forint egyedi érték alatti üzleti ajándékot lehet figyelembe venni, míg a Tao, a Tbj, az Eho és az Flt törvények értékhatár nélkül alkalmazzák az üzleti ajándék fogalmát. Ez azt jelenti, hogy bármilyen értékű üzleti ajándék költsége vállalkozás érdekében felmerültnek minősül, és az szja-n kívül csak eho terheli, függetlenül attól, hogy biztosított kapta vagy sem. Amennyiben a reprezentáció és az ajándék juttatása nem felel meg a törvényben előírt fogalom feltételeinek, úgy annak értéke után a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni minden közteher- kötelezettség szempontjából. A 2003. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a kifizető adó-(és járulék) kötelezettségére továbbra is az ismertetett értelmezés az irányadó. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy külföldi illetőségű magánszemély esetében (Szja tv. 2. §. (6) bekezdés) * ha nincs a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a neki adott olyan természetbeni jövedelem, amely a Szja tv. 3,. § 4. pontja szerint külföldről származó jövedelemnek minősül (ilyen különösen a tevékenységhez nem köthető reprezentáció), arra a Szja tv. 69. §-a nem alkalmazható; * ha van egyezmény, és aszerint a természetben adott jövedelem a másik országban adóztatható, arra szintén nem alkalmazható a 69. §. Továbbá, ha a magánszemély belföldi illetőségű és magyarországi kifizetőtől olyan jövedelmet kap természetben, amely egyezmény szerint másik országban adóztatható, arra ugyancsak nem alkalmazható a 69. §. (Szja tv. 2. §. (6) bekezdés). A Szja tv. 69. §-ának rendelkezései azonban kiterjednek a kifizetőre akkor, ha a felsorolt tényállások valamelyikét hitelesen nem igazolja. Pl. a külföldi illetőség az Art 5. sz. mellékletében felsorolt esetekben csak az ott előírt igazolás alapján fogadható el. A megfelelő igazolás hiányában a kifizetőnek a Szja tv. 69. §. rendelkezései szerint kell eljárnia (aminek következtében járulékfizetési kötelezettségeinek is eleget kell tennie.) 1.5 A kötelezettségek teljesítésének rendje A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után az adó-, és eho-kötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot (általában május 31.) követően kell megállapítani, és a bevétel megállapításának hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni Szja tv. 69. § (8) bekezdés a) pont). A megállapított adót a bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a következő havi, negyedéves, illetőleg éves bevallásban kell bevallani. Ettől függetlenül a számvitelben a passzív időbeli elhatárolás szabálya alapján (2000. évi C. tv. 44. § (1) bekezdés b) pont) ezt az adót a mérleg fordulónapja előtti (az adott üzleti év) ráfordításaként kell kimutatni. Az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetőnek az adót az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, és a havi, a negyedéves, illetőleg az éves adóbevallásában kell bevallania, és a bevallás benyújtására előírt határidőre kell megfizetnie (Szja tv. 69. § (8) bekezdés b) pont). Az egyéni vállalkozónak a reprezentáció és üzleti ajándék címén felmerült kiadásait időrendben a juttatásról szóló bizonylat (tehát az eseményről, rendezvényről, ajándékozásról készített feljegyzés a nyilvántartásokban) keltezése szerint kell költségként elszámolnia. Ettől függetlenül az adóköteles rész után megfizetett adót, mint elismert költséget a teljesítés évében (tehát az adóévet követő évben) lehet elszámolni. A 10 ezer forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándékok szja-kötelezettségét a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános rendben kell teljesíteni (a juttatást követően). Az egyéb természetbeni juttatások után a juttatást követően kell a közterheket megfizetni a következő hónap 12-éig és a juttatás időpontja szerinti kötelezettségként kell bevallani [Szja tv. 69. § (8) bekezdés, és Eho tv. 11. § (6) bekezdés].

A hivatali, üzleti utazás

A reprezentáció fogalmába beletartozik az eseményhez, rendezvényhez kapcsolódó utazás, szállás biztosítása is, ezért fontos annak egyértelmű elhatárolása, hogy az utazással, szállással kapcsolatos költségek viselését a magánszemély helyett mikor kell reprezentációként figyelembe venni. A Szja tv. 3 §. 10-11. pontjában foglalt fogalom-meghatározásokból következően a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvényeken, eseményeken, valamint az állami, egyházi ünnepekkel kapcsolatos rendezvényeken résztvevők közül azon személyek utazásának, szállásának költségét, akik a program szerint ott a munkájukat végzik (pl. a rendezők, szervezők, meghívott előadók, fellépő művészek, a munkaköri feladatuk szerint az esemény által érintett dolgozók, a kifizető tevékenységében közreműködő, az esemény által érintett meghívottak esetében) nem kell reprezentációként kezelni, ha a hivatali, üzleti utazásra (kiküldetésre) vonatkozó szabályok egyébként alkalmazhatók. (Szja tv. 3. § 10-13. pont, (1) bekezdés g) pont). Az utazás és a szállás reprezentáció keretében történő biztosítása azok esetében merül fel, akik a felsorolt eseményeken vendégként (pl. üzleti partnerként, hivatali partnerként, díszvendégként, hozzátartozóként) vesznek részt. A Szja tv. 7. § (1) bekezdése q) és r) pontjának két új rendelkezése kiemeli azokat az eseteket, amikor a szolgáltatáshoz szokásosan kapcsolódik az étkeztetés. Ilyen például a repülőút alkalmával felszolgált étel, ital, illetve a szállodában felszolgált kötelező reggeli. A rendelkezés kimondja, hogy ilyen esetekben az étkezés miatt nem keletkezik adókötelezettség a juttatónál, ha egyébként az utazás, a szállás biztosítása hivatali, üzleti utazással kapcsolatos. Amennyiben az utazás, szállás költségeinek átvállalása nem reprezentációra alkalmat adó esemény, rendezvény keretében történik és/vagy a 'hivatali, üzleti utazás' valós tartalmát tekintve csak látszólagosan hivatali, üzleti, akkor természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3. A magánszemély képzési költségeinek elszámolását érintő változások A magánszemélynek nyújtott ingyenes vagy kedvezményes képzés adózási következményeit az határozza meg, hogy a képzésben való részvétel a szolgáltatást nyújtó kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történt-e vagy sem. Amennyiben igen, úgy a részvétel kifizető által vállalt költségét nem kell jövedelemként figyelembe venni, egyebekben pedig a hivatali üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések érvényesek (7. § (1) bekezdés p) pont). A képzés keretében nyújtott más járulékos szolgáltatások (étkezés, szabadidőprogramok) jellemzően adóköteles természetbeni juttatások. Ezek értéke után, ha a munkáltató rendeli el a képzést, akkor a munkáltatót, egyébként azt a kifizetőt terhelik a közterhek, amely ezeket a juttatásokat a magánszemély helyett viseli. Ha közvetlenül a részt vevő magánszemély fizet a részvételi lehetőségért, akkor adófizetési kötelezettség nem keletkezik. [A magánszemély, ha a képzés a tevékenységét közvetlenül szolgálja, akkor annak költségét az önálló tevékenységének bevételével szemben elismert költségként érvényesítheti, a szolgáltatás keretében nyújtott egyéb juttatást (étkezés, szabadidőprogram költségét) azonban nem számolhatja el.] Az adókötelezettség teljesítéséhez az oktatásszervezőnek tájékoztatnia kell a megrendelőt, hogy a nyújtott szolgáltatásnak van-e adóköteles természetbeni juttatás része vagy sem. Így, ha az oktatás szervezője megtérítteti a megrendelővel a nyújtott szolgáltatás részeként a természetbeni juttatást, akkor az adózás rendjéről szóló törvény alapján [Art. 35. § (1) bekezdés] olyan bizonylatot kell kiállítania, hogy a természetbeni juttatás után fizetendő adó alapja (az étkezés, a szabadidőprogramok költsége) megállapítható legyen. A képzéshez kapcsolódóan nyújtott étkezési szolgáltatások, szabadidő programok adójogi megítélésénél nem hagyhatók figyelmen kívül azok a körülmények, amelyek között ezek zajlanak. Gyakran előfordul, hogy a képzés nem iskolai rendszerű oktatás formájában történik, hanem a kifizető tevékenységével összefüggő esemény, rendezvény keretében, amelynek során nyújtott vendéglátás (a program alatt felkínált harapnivaló, üdítő, kávé stb.) minősülhet reprezentációnak is. 4. A tagdíj ellenében kapott juttatás A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemély adózott jövedelméből történt vagyoni érték átadásának (befektetésének) részben vagy egészben történő visszafizetését (visszajuttatását), ideértve különösen a magánszemély által fizetett tagdíja, hozzájárulása, felajánlása ellenében a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által a részére nyújtott szolgáltatást, ha a beszedő szervezet nem jogosult adóalap-csökkentésre vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására azzal, hogy nem tekinthető visszafizetésnek (visszajuttatásnak), ha a bevételt jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a kifizetés (juttatás) adóköteles jogcímen történt [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés b) pontja]. A tagdíj fejében nyújtott szolgáltatás tehát csak akkor 'adómentes', ha azt olyan társadalmi szervezet illetve köztestület adja, amely nem folytat vállalkozási tevékenységet, nem jogosult adó- vagy adóalap-csökkentésre jogosító igazolás kiadására, és a juttatás a magánszemély által fizetett tagdíj mértékét nem haladja meg. 5. Egyes adómentes természetbeni juttatások A közterheket nem viselő reprezentációs és üzleti ajándékozási keret ésszerű kihasználása szempontjából döntő jelentőségű azoknak az adómentes juttatási lehetőségeknek az ismerete, amelyek a kereteken felül is adhatók, illetőleg az adóköteles rész értékének meghatározásánál figyelmen kívül hagyhatók. 5.1 Az állami vezetők adómentes reprezentációja és ajándékozása A Sztv. 1. sz. melléklet 8.19 pontja szerint korlátlanul adómentes a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja. E rendelkezés alapján a felsorolt állami vezetők, illetőleg képviselőik adózási következmények nélkül korlátlanul eleget tehetnek a nemzetközi szokásoknak megfelelő reprezentációs kötelezettségeinek. Az ilyen juttatások értéke nem számít bele a vezetésük alatt álló intézmény által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándékok értékébe, de nem is mentesíti ezeket az intézményeket a diplomáciai eseményeken kívüli események, rendezvények reprezentációja, illetőleg a diplomáciai kapcsolatokon kívüli hivatali kapcsolatok keretében történő üzleti ajándékozás tekintetében a Szja tv. 69. §-a szerinti rendelkezések alkalmazása alól. 5.2 Adómentes tárgyjutalmak és ajándékok A Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.18 és 8.19 pontjaiban foglaltak szerint adómentes a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 15 000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmek és trófeák értéke azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír. Adómentes továbbá a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó összeg. E juttatások közül a nyugdíjba-vonulási ajándék, a vetélkedő és verseny díja olyan természetbeni juttatások, amelyek a reprezentáció és az üzleti ajándékok fogalmába nem tartozhatnak, ezért az adómentes részt meghaladó értékük után a természetbeni juttatásokra vonatkozó kötelezettségeket és azok teljesítési rendjét kell minden esetben alkalmazni. Amennyiben a kifizető az ajándékot (tárgyjutalmat, szolgáltatást illetőleg az ezekre szóló utalványt stb.) a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adja, akkor az üzleti ajándékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetekben az évi 3 alkalommal adott ajándék 500 forintig terjedő adómentes része nem vonható le. 5.3 Ifjúsági, társadalmi és sport rendezvények A Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.22 pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet az államháztartás valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, illetőleg a közoktatási intézmény saját bevételéből a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával a közoktatásban vagy hasonló képzésben résztvevő gyermek, tanuló kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is), valamint az a természetbeni juttatás, amely az említett rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges (így különösen az utazás, szállás, étkezés értéke), továbbá a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával szervezett rendezvényhez, programhoz kapcsolódó utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás összegét meg nem haladó része. A törvény ezen rendelkezései alapján történő juttatások nem érintik a rendezvények szervezői által nyújtott reprezentációra és üzleti ajándékozásra vonatkozó kereteket és kötelezettségeket. További fontos tudnivaló, hogy az ilyen rendezvényeken eseményeken is lehetnek olyan résztvevők, akik nem felelnek meg a rendelkezésben foglalt személyeknek. Esetükben szóba jöhet a reprezentáció és az üzleti ajándék, illetőleg a hivatali üzleti utazás( 3.§ 10-11 pont) szabályainak alkalmazása. Ugyanez vonatkozhat a rendelkezésben fel nem sorolt rendezvényekre (pl. nemzetiségi kulturális találkozók), amikor a résztvevők közreműködése a szervező (kifizető) tevékenységével összefüggő feladat, ezért az utazás, szállás biztosítása a 7. § (1) bekezdés g), q) és r) pontjai alapján nem számít jövedelemnek, az egyéb vendéglátás pedig - ha a törvényi feltételek fennállnak - lehet reprezentáció. A törvényi feltételek hiányában az étkezés és más szolgáltatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek (de ez esetben is érvényesíthetők az adómentességek). A Szja tv. 1. sz. mellékletének újra szabályozott 8.7 pontja szerint adómentes az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést), továbbá az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat (a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására - így különösen szállodai elhelyezésére - csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, Európa-bajnokságon vagy a speciális világjátékokon való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja). Az előzőeknek megfelelően 2002-től adómentesnek csak az a juttatás tekinthető, amely a kifizető saját sportintézményben (pl. munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezett sportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármely sportintézmény (pl. sportuszoda, fitness-centrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (pl. versenyre, de nem az edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít. Amennyiben az ingyenes belépést a magánszemély számára úgy biztosítják, hogy helyette valamely kifizető (pl. a munkáltató) belépőjegyet, bérletet, stb. vásárol, vagy a részvétel nem rendezvényre szól, akkor adóköteles természetbeni juttatás történik, amelynek közterhei azt a kifizetőt terhelik, amely a jegyet, bérletet stb. megvásárolta. Az idézett rendelkezés szerinti további adómentesség a versenyen vendégsportolóként résztvevőket illeti meg. Az egyéb jogviszonyban állókra - ha annak feltételei fennállnak - a kiküldetés(hivatali-üzleti utazás) szabályait kell alkalmazni. 5.4 Egyéb adómentességek és az adómentes kifizetések korlátozása A Szja tv. 1. sz. melléklete az itt felsoroltak mellett még számos olyan adómentes kifizetést és juttatást tartalmaz, amelyek összefügghetnek a reprezentációra és az üzleti ajándékra vonatkozó szabályok alkalmazásával (pl. a 3.1 - 3.4, 8.14. pontok). A lehetséges konkrét esetek bemutatása meghaladja e tájékoztató kereteit. Általános érvénnyel arra kell felhívni a figyelmet, hogy a Szja tv. 72/A. §-a meghatározott esetekben az adómentes kifizetéseknek korlátot állít. Amennyiben a kifizetőnek e rendelkezést alkalmaznia kell, fontos tudnia, hogy az adóévben minden adómentes kifizetést ( a nem pénzbeli juttatást is) figyelembe kell vennie (tehát pl. az ajándékok értékéből levont adómentes összegeket, az ingyen adott árumintákat, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás stb. formájában adott juttatásokat), azonban az adóköteles rész meghatározásához nem kell beszámítania azokat a juttatásokat, amelyeket a Szja tv. 7. § (1) bekezdése szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Ezekre ugyanis a korlátozás nem terjed ki. Hasonlóképpen nem esik a korlátozás alá a reprezentáció és az üzleti ajándék értékéből az a rész, amelynek közterheit nem kell megfizetni. 6. Nyilvántartások A jelen tájékoztató 1-5. pontjaiban részletezett rendelkezések alkalmazása, végrehajtása, ellenőrizhetősége érdekében különös rendelkezéseket nem tartalmaznak az adótörvények. Ez a helyi körülmények és adottságok alapján alakítható csak ki. Ezért az általános szabályt kell szem előtt tartani, azaz olyan nyilvántartásokat kell vezetni és a bizonylatokat oly módon kell kezelni (megőrizni), hogy azokból az elévülési időn belül utólag is megállapíthatók legyenek az adókötelezettségek , illetőleg mentességek. Különösen fontos, hogy a nyilvántartások alkalmasak legyenek a törvényi feltételek fennállásának bizonyítására

Oldalunkon szereplő információk tájékoztató jelleggel találhatóak meg. Azok felhasználásáért semmilyen felelősséget nem vállalunk!
Termékkeresés